multturkasz@gmail.com

régi filmek gyűjteménye, amelyekből az akkor mára ismerhetünk

Naptár

február 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Címkék


 Cigányok (1962)


CIGÁNYOK

Gyártási év: 1962

Rendező: Sára Sándor

Operatőr: Gaál István

Forgatókönyvíró: Sára Sándor

Vágó: [Gaál István]

Sára Sándor filmjei  port.hu
 http://www.filmtett.ro/cikk/1889/sara-sandor-ciganyok-1963-es-mohi-sandor-ahogy-az-isten-elrendeli-olga-filmje-2000 Mohi Sándor elemzése:

"Sára (mint azt egy interjúban kifejtette3) tudatosan elutasította az akkoriban divatos cinéma vérité módszereit, amely számára leginkább azt jelentette, hogy a filmkészítők igyekeznek minél kevésbé beavatkozni a forgatási körülményekbe, és a szerkesztés során is a lehető legkisebb változtatással éltek, így a felvett anyagot a maga nyers valóságában próbálták bemutatni. Természetesen a később cinéma véritének vagy cinéma directnek nevezett irányzat korántsem volt egységes, különböző elvek, módszerek alapján dolgoztak, és a Sára által elutasított eljárás csak egyike volt a lehetségeseknek.

Sára Sándor filmje egészen tisztán kifejezi azt a felfogást, amely a filmkészítést egyfajta morális indíttatású, s a művészi-egyéni felelősséget hangsúlyozó tettnek tekinti. Ez az attitűd teljes összhangban állt a korszak hivatalos ideológiájával, a romákat érintő változtatásokban ugyancsak nagy súlyt fektettek a környezet hozzáállására, a társadalmi összefogás fontosságára. Sára így nyilatkozott filmjéről: „Az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a filmet elsősorban az előítéletek, a faji megkülönböztetés ellen kell elkészítenem – lemondva a teljesség igényéről, vállalva bizonyos elfogultságot: siratóik szellemében együtt panaszkodva velük…4 Ennek a meggyőződésnek, célnak rendelődik alá az összes alkalmazott filmkészítési eljárás: Sára a film legelején hangot ad a nyílt „agitatív” szándéknak: a kezdő képsorokon a már említett újságcikkek után cigányokról készült állóképek következnek, aláfestő hangként pedig dobszólót hallunk. A későbbiekben a szerzők felváltva próbálnak érvényesíteni néprajzi illetve szociográfiai megközelítést, úgy, hogy a kettő összhangban maradjon:...nemcsak a romák hatvanas évekbeli helyzetének, hanem egy felelősségteljes művészi magatartásformának a kordokumentuma is marad. " folytatás

____________

"Minket filmeseket – dokumentum- és játékfilmeseket egyaránt – arra biztattak, hogy ne kávéházi asztaloknál találjuk ki a filmjeinket, hanem menjünk ki a való életbe. Ha kimentünk, akkor viszont kitört a botrány..."
 
 
 
Életrajz 
SÁRA SÁNDOR

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – ) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező

Már a  budapesti Vörösmarty Gimnáziumban elhatározta hogy operatőr lesz, fényképezi kezdett 

Felvették a  Színház és Filmművészeti  Főiskolára 
1956-ban a főiskolán tagja lett a forradalmi bizottságnak 
Diplomamunkája a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt.
A hatvanas években csatlakoztak a Balázs Béla Stúdió fiatal alkotókból verbuválódott csapatához. Operatőrként dokumentalista jellegű rövidfilmeket kezdett forgatni. Majd első meghatározó rendezése is elkészült, a 17 perces Cigányok 1962-ben. Filmjeiben korának érzékeny pontjaival foglalkozott: például a tanyasi életről szóló Vízkereszt, majd az ingázókkal kapcsolatos Oda-vissza. A sok kényes téma miatt általában egy-két évvel később jelenthettek meg filmjei, de rövidfilmjeinek nemzetközi sikere felhívta rá a figyelmet Magyarországon is. Legtöbbször Kósa Ferenc (Tízezer napÍtéletNincs időHószakadás) és Szabó István (ApaTűzoltó u. 25.Budapesti mesék) mellett dolgozott, de készt vett többek között Gaál István, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Ranódy László és Rózsa János jelentősebb rendezéseiben is. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte meg Feldobott kő címmel. A Csoóri Sándorral közösen írt – önéletrajzi motívumokban is bővelkedő – film főhőse egy fiatalember, akinek eszmélődése a magyarországi sztálinizmus legkomorabb időszakára esik. A játékfilmes bemutatkozást később olyan munkák követik, mint a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Tüske a köröm alatt, a Könyörtelen idők, legutóbb pedig a Vigyázók

A rendszerváltás közeledtével visszatért a dokumentumfilmhez. A televízió megbízásából elkészíti a Második Magyar Hadsereg tragédiáját felidéző 25 részes Krónika című dokumentumfilmet, illetve ennek moziverzióját, mely Pergőtűz néven jelent meg. A sorozatot csak a szovjet csapatok kivonulása után hagyják levetíteni.[3] 1984–1985 között Bábolna múltjáról és jelenéről forgat nagyívű szociográfiát, amiért a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén elnyeri a Társadalmi zsűri fődíját. Majd figyelme azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekről évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. A bukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárja fel a Sír az út előttem című többrészes filmeposz, míg a Csonka Bereg, a Te még élsz?, a Lefegyverzett ellenséges erők és a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjei a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával figyelmeztetnek múltunk keserves üzenetére.
1993 tavaszán Csoóri Sándor felkérte az akkor induló Duna Televízió vezetésére. Végül Lugossy Lászlóval és Hanák Gáborral hármasban alakítgatták az új intézmény szervezetét, műsorszerkezetét. Hét éven át volt a televízió elnöke.[1]


bulváros
http://www.stop.hu/kultura/75-eves-sara-sandor/417532/

Turán született, ott és Ikladon nőtt fel. A Galga túlpartján, Domonyban akkoriban egy vele egykorú fiú cseperedett, Huszárik Zoltán. A gyerekkori barátok együtt jártak az aszódi gimnáziumba, és évek múlva művészi pályájuk is összeért.

Sára Sándort gyerekként is a mozi világa vonzotta. Még gimnazista volt, amikor éppen begyújtani készült a sparheltbe, de az égő újságpapíron meglátta a Színiakadémia felhívását. Be is adta a jelentkezését, ám sajnos régi újságpapír volt a gyújtós, a tanfolyam már elindult. Végül úgy lett operatőr, hogy egyik barátja eldöntötte, filmrendező lesz, és megkérte, ő meg legyen operatőr, és akkor majd együtt dolgozhatnak.

Első filmje a Hintónjáró szerelem volt, de nem operatőrnek szerződtették, hanem az volt a feladata, hogy összeszedje a biciklit a kerékpározni nem tudó Bihari József színész után, miután az a felvétel végén mindig leesett róla. ...folyt.

 részlet egy interjúból :2010.12.26 delmagyar.hu
a dokumentumfilmjeimben a Cigányoktól kezdve mindig olyan témához fordultam, amiről nem illett, nem lehetett, nem volt ildomos beszélni vagy amiről nagyon keveset beszéltek. Nagyon fontos, hogy megismerjük a múltunkat: inkább a volt a mozgatóerő, hogy ezeket a fehér foltokat térképezzük föl. Gondolok itt a cigányokra, a tanyán élőkre, az egyedül élőkre, a Don-kanyarra

– Hogy fogadták ezt az átkosnak nevezett korszakban? Minden filmjét betiltották hosszabb-rövidebb időre.
– Itt kettősség volt. Minket filmeseket – dokumentum- és játékfilmeseket egyaránt – arra biztattak, hogy ne kávéházi asztaloknál találjuk ki a filmjeinket, hanem menjünk ki a való életbe. Ha kimentünk, akkor viszont kitört a botrány... az ő fejükben másképp élt a valóság, mint ahogyan az

– A digitális technika mennyit változtatott a filmkészítésen?
– Gondolkodni ugyanúgy kell, vagy még jobban, de néha pazarlóan használják: kézbe veszik a kamerát és kaszálnak vele. Az nem jó, pontosan ki kell találni, hogy működjön a kamera. De egyébiránt sok előnye van, főleg dokumentumfilmeknél és abban, hogyan tudnak közel jutni az emberekhez. A Cigányoknál még ha egyszerre akartunk felvenni képet és hangot, egy nyolcvan kilós kamerát kellett cipelni. El lehet képzelni, ha betettünk egy ilyen kamerát segédoperatőröstül egy putriba, nem fért be senki más. Manapság pedig egy tenyérbe simuló kamerával mindent le lehet forgatni. Óriási különbség.

BALÁZS BÉLA STÚDIÓ

A kísérleti film és a magyar fiatal film legfontosabb műhelye, a Balázs Béla Stúdió 1959-ben alakult meg. Az elsô két évben filmek még nem készültek, a Stúdió filmklubként, elôadások és viták fórumaként működött. A Fôiskolán 1960/61-ben végzett Máriássy-osztály (Elek Judit, Gábor Pál, Gyöngyössy Imre, Huszárik Zoltán, Kardos Ferenc, Kézdi Kovács Zsolt, Rózsa János, Singer Éva, Szabó István és Eduard Zahariev) pályára lépése kellett ahhoz, hogy a BBS filmkészítô műhelyként (újra) indulhasson. A tagok számára mindig is meghatározó fontosságú volt a csoportmunka. A Stúdió éves kerete sosem haladta meg egy átlagos magyar játékfilm költségvetését. Munkáit "bemutatási kötelezettség" nélkül készíthette, ez a cenzúra és az öncenzúra kikerülésének, a kompromisszumok nélküli kísérletezésnek a lehetôségét jelentette.... FOLYTATÁS

______________________________

felsőbb osztály:

FELDOBOTT KŐ

Sára első játékfilmje 1968 -ban készült 
a dokumentumok után kutatóknak a film második felét ajánlom

FÖLDOBOTT KŐ

fekete-fehér, magyar játékfilm, 84 perc, 1968 (12)

rendező: Sára Sándor
forgatókönyvíró: Sára SándorCsoóri SándorKósa Ferenc
zeneszerző: Szőllősy András
operatőr: Sára Sándor
vágó: Morell Mihály

szereplő(k): 
Balázsovits Lajos (Pásztor Balázs)
Pásztor János (Balázs apja)
Berek Kati (Balázs anyja)
Todor Todorov (Ilias)
Bánhidi László (János bácsi)
Bihary József (Balázs nagyapja)
Őze Lajos (Főiskolai tanár)
Molnár Tibor (Kerék András)
Kőmíves Sándor (Géza bácsi)

sara 1970.jpgA földobott kő forgatásán

________________________________________
elágazás, de ide tartozik

NYÓCKER

___________________________________________________________

Fliegauf: Csak a szél. 2011

http://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20120407-interju-fliegauf-bence-filmrendezovel-csak-a-szel-womb-dealer.html

interjú a rendezővel

Címkék: film cigányok Sára

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://multturkasz.blog.hu/api/trackback/id/tr134625847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu