multturkasz@gmail.com

régi filmek gyűjteménye, amelyekből az akkor mára ismerhetünk

Naptár

február 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Címkék

EGY PIKOLÓ VILÁGOS

fekete-fehér, magyar vígjáték, 82 perc, 1955 

http://youtu.be/W3E_5ZbQyvg

 A Meseautó után ugrunk 20 évet az időben, túlvagyunk a háborún,  Európa kétfelé szakadt, már szó nincs nemzetközi filmművészetről, ami a világ  nyugat felén történik a kultúrában sok éves késéssel szivárog be,  hivatalosan,  ha beszivárog, de Sztálin már meghalt 2 éve, már nem Rákosi Mátyás  a miniszterelnök, 1955 van.  Sok film készült ebben az évben,  köztük az egyik nagy siker: Egy pikoló világos

Már sokkal több gondolkodnivalónk van, mint a harmincas évek kispolgári ízlését kiszolgáló, könnyű vígjátékai esetében.

Az ötvenes éveket gyakran egy nagy kalap alá veszik, a Rákosi diktatúra, a sematikus művészet, a propagandafilmek ideje.

De 1955 ben már elkezdődött a magyar filmművészet nagy korszaka

A  diktatúrán repedések támadtak

Tudjuk, a  művészet mutatja a legérzékenyebben, ha valami változik.

 „ Az Egy pikoló világos  a Rákosi-korszak ifjúságának közérzetét, érzelmi kultúráját vizsgálja előírások és tézisek nélkül. Ez volt az első film a „szocialista táborban”, mely lényeglátó realizmussal és őszinte tárgyilagossággal mutatja be a fiatalok párkapcsolatát. Kedves, derűs, hangulatos életképek tanúskodnak a neorealizmus közvetlen érintéséről, pedig az eredeti elképzelést megtorpedózták és a befejező részt megszelídíttették. A film egy évvel később elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíját.” /Csomós Éva /

 A rendező Máriássy Félix  - http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mariassy-felix-filmrendezore-emlekezunk/

A valóság elemeit keressük ebben a filmben is.
Nagyon hosszan lehetne elemezni, jelenetről, jelenetre, most csak néhány jellemző dolgot emelek ki.

Már a valóságos Budapestet látjuk, a kopott házfalakkal a háborúból maradt lövésnyomokkal.  A körfolyosós, munkások lakta bérház is valóságos.Lakói elgyötört, fáradt emberek, akik tele vannak előítéletekkel, propaganda szövegek és régi beidegződések keverékével..
Itt él a szocialista embertípust képviselő munkásfiú, Marci, a fedhetetlen pozitív hős.

Éppen katona, és az 1 év után kapott pár napos szabadságára jön haza, s nem azt találja, amit a priccsen álmodozva elképzelt magának.

S itt van Julika az esendő, az útkereső, a megtévedt munkáslány, aki rossz társaságba keveredik, vagy csak élni, szórakozni szeretne, s már nem a hivatalosan elvárt és a Marci által is képviselt normák szerint éli kis hétköznapi életét.

Kicsapongónak számít, a barátnőjével kocsmába jár, ahol a fiúk fizetnek nekik egy egy pikoló világost, s mert mindenki igy csinálja, talán még szexre is kapható.

A romantikus hős, Marci egy tiszta lányt álmodik. 

 Életpályamodellek:

A fiúnak egyenes az útja, apját követi a gyárban, az ő gépén fog dolgozni, majd biztos kap új lakást, megnősül, helyes, rendes lány lesz a felsége, lesz két gyerekük, akik követik apjukat a gyárba…

Julika már nem ilyen egyszerű. A gyár neki csak azért kell, hogy pénzt keressen, hogy kicsit önállósítsa magát az anyjától, aki persze elveszi a pénzét és staférungra gyűjt neki, hogy tisztességgel férjhez mehessen. Ez a szigorú, küzdő, minden könnyedséget nélkülöző, sőt megvető élet nem vonzza a lányt.

Itt is fontos helyszín a KISKOCSMA

 Zenés, táncos szórakozóhely

Mennyire megváltozott  a harmincas évek óta.

 Ha jól megnézzük a vendégeket, már nem középkorú, disztingvált kispolgárok kvaterkáznak, hanem a fiatalok járnak ide szórakozni. A rendes fiatalok fehér ingben és nyakkendővel, a jampik színesben, nyakkendő nélkül.

vlcsnap-2012-10-16-18h59m37s183.png

A jampit, a reakcióst, a kor negativ figuráit mindjárt felismerték a korabeli nézők, hiszen a vicclapok is tele voltak velük. Első látásra ellenszenves alakok, sematikusan ábrázolt figurák.

De ebben a kiskocsmában később világhíressé vált zenészek játsszák a dzsesszt. Kovács Gyula dobol, a nagybőgőnél Pege Aladár…/ infok INNEN/

Jellemző röpke jelenet, amikor tánc közben szexért cserébe nájlont igér a haver Julikának. Nájlont, vagyis csak csomagból kapható nylonharisnyát, hogy menjen el vele, „csak úgy szerelem nélkül.”  
Ezt hallani egy filmben, ráadásul a szeretett hősnővel kapcsolatban, borzongató a nézők számára.

A kiskocsma a pokol tornácává vált.

A másik, az igazi hely, ahol ismerkedni, szórakozni lehet hétvégeken, a csónakház.

vlcsnap-2012-10-16-18h56m58s144.png 

Már az Állami Áruház c. nagysikerű operettfilmből tudjuk, hogy egy dunaparti csónakházban „nagy a jókedv mindennap, úszik az ember boldogságban és a jó dunavíz simogat…”

akit érdekel: http://youtu.be/Tpxh0hjhE9w - részlet az Állami Áruház c.operettből

 Fiatalok, szerelem, nyár, haverok… ez tényleg elég a boldogsághoz. A gyár fiatal dolgozói jól érezhették magukat, sportolhattak, volt szendvics, paprika is! – kérem nem véletlen, hogy annyiszor elmondják, hogy paprika is van! Igazi gazdagságra utalnak!

Apróságok, de ezekből áll össze a kor képe.

A mai szemükkel talán mosolyognak a fecske nevű fürdőnadrágon, aminél rondábbat nehéz elképzelni. A kor nézői számára valódi izgalmat jelentett, hogy a csónakházas jelenetekben a megszokottnál több „húst” láttak. Olyannyira elszaladt a rendező a szokásos mértéktől,  hogy újra kellett forgatni néhány jelenetet, mert túl merésznek tűnt Ruttkai Éva fürdőruhája.
 Soha ne ítéljünk a mai beidegződéseink szerint.  A filmet felboncolandó nyomozati anyagként nézzük.  Én azért ítélkezhettem a fecske nevű rémségről, mert már akkor is nagyon rondának láttam, bár akkor is tudtam, hogy nem lelkesedésből hordták a fiúk, hanem mert nem volt másik.

 Az átirásokról

„ Az Egy pikoló világos eredeti filmnovellájának a befejezését kellett teljesen megváltoztatni: ebben a kiskatona, miután rájön, hogy a lány, akit szeretett, az ő távolléte alatt lefeküdt egy másik fiúval, kiviszi ugyanarra a helyszínre a sötét ligetbe, a bokrok közé, és magáévá teszi. A filmen a fiú csak pletykákat hall szerelméről, s látja, hogy folyton szórakozik, ezért szakítani akar vele, majd a zárójelenetben mégis odakiáltja a már induló vonatról a postacímét. Máriássy Judit a film Karlovy Vary-beli szerepléséről megírja, hogy Sadoul és társai több erotikát, a szerelmesek modernebb ábrázolását kérték számon a filmtől.” INNEN

A Bitskey Tibor által megformált, idealista Marcihoz nem is illett volna az a jelenet. 
Ruttkai Éva Julikáját nagyon szerették a nézők, átérezték a vivódását, Ruttkai sztár lett

Hozzáfűzés: gondolják el, mit jelentett a három év katonaság  a legaktívabb férfikorban. Mennyi bróm fogyhatott, hogy azt a rengeteg tesztoszteront megfékezzék.

Még egy nem fontos információ: Ruttkai Éva úgynevezett maximka frizurát visel. Ez egy Szadkó, a boldogság madara  c. szovjet mesefilm nyomán terjedt el, ahol szerepelt egy néger kisfiú, neki volt ilyen rövid göndör haja és őt hívták  Maximkának.  A film nyomán aztán még divatosabb lett a maximka az egész béketáborban.  / A béketábor a szocialista országokat jelentette. Ahogy az ismert indulóból is tudjuk:

 „A Béketábor legyőzhetetlen.
A béke útja biztos út.
Ha összetartunk rendületlen,
Legyőzzük végleg a háborút.”/

 Pletykázás a kor erkölcsi megítélésének szemléltetésére:

A Kétszer kettő néha öt c. filmet eredetileg BánFrigyes háromszoros Kossuth díjas művész rendezte volna, de a főszereplőnek kiszemelt Vass Évával bűnös szerelmi viszonyt folytatott, ezért az előkészületek közepén leváltották, és a filmet Révész György fiatal rendezőre bízták. A főszerepre pedig Ferrari Violettát szerződtették. Vicces, hogy miközben szigoru erkölcscsősként léptek fel, elfelejtkeztek arról, hogy már elkészültek a play back felvételek és a mai napig Vass Éva hangján énekel Ferrari…


http://www.filmkultura.hu/regi/2003/articles/essays/kisemlek.hu.html - a

A korszakhoz kapcsolódólinkek:

http://www.jazznoise.eu/index.php/egyeb-irasok/516-jazz-a-vasfueggoeny-moegoett

http://www.filmtett.ro/cikk/2147/rendezoportrek-mariassy-felix

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/mariassy-felix-filmrendezore-emlekezunk/

S ha már hajakról esett szó, ugrunk újabb 10 évet, és jönnek a hatvanas évek, egy teljesen más világ, de a hajaknak itt nagy szerepe lesz

részletes stáblista: 

Egy pikoló világos

rendező: Máriássy Félix
forgatókönyvíró: Máriássy Judit
zeneszerző: Vincze ImreHorváth Jenő
operatőr: Eiben István
vágó: Boronkay Sándor

szereplő(k): 
Ruttkai Éva (Cséri Juli)
Bitskey Tibor (Kincse Marci)
Bulla Elma (Csériné)
Görbe János (Kincse)
Sulyok Mária (Kincséné)
Schubert Éva (Gizus)

http://youtu.be/W3E_5ZbQyvg

. Ráadás:

A csónakház a korszak kultikus ismerkedő és bulizó helye. A némileg ironizáló remek Állami Áruház c. operettfilm betét dala sugározza a jókedvet napmintnap

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://multturkasz.blog.hu/api/trackback/id/tr594656071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu