multturkasz@gmail.com

régi filmek gyűjteménye, amelyekből az akkor mára ismerhetünk

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Címkék

1895

Ebben az évben tartották az első nyilvános filmvetítést egy párizsi kávéház alagsorában.
 A tudomány közel sem tulajdonit akkora jelentőséget ennek a  ténynek, mint amit megérdemel. Sokkal többet írnak a technikai kialakulásáról, különféle kísérletekről, mint a hatásáról. A mozi a tudomány szemében valami léha dolog.
Megjegyzem, maga Lumiere Auguste is így nyilatkozott hatalmas jelentőségű találmányukról:

„A találmányom […] használható, mint egyfajta tudományos kuriózum, de ezen kívül semmiféle gazdasági haszna nincsen.” 
Monsieur Auguste  ebben igen nagyot tévedett.

Hazai példa:

"A Lumiere-cég 1896 május 10-től rendszeres vetítéseket kezd a Royal Szálló kávéházában. Naponta több előadást tartanak 50 krajcáros belépődíjjal. 1896-ban a budapesti mulatókban és kávéházakban terjed a kinematográfia, 1897-ben már vidéken is. A vetített kép kezdetben elsődlegesen a nagyvilág szenzációinak olcsó konzervjét jelenti: egzotikus tájakat, nevezetes eseményeket, tréfás jeleneteket és híres szépségeket bemutató képek láthatók a kávéházi műsorokban. A század első évtizedében önállósul a magyar moziszakma, a mozgókép más szórakozóhelyek egyik attrakciójából a szórakozóhely új, önálló típusává válik."  INNEN

A mozi siker lett!

 Kitérő: Gondolom közismert, hogy a mozi szó eredetileg a mozgófényképszínház kifejezést használták, majd ez egyszerűsödött mozgóképszínházzá, ebből keletkezett a mozi szó, szóképzéssel a diri-, cigiféle szavakhoz hasonlóan. A Vígszínházban 1907-ben bemutatott Kálmán Imre – Heltai Jenő: Dal a moziról (közkeletűen Berta a moziban) című kuplé refrénje népszerűsítette az új kifejezést.

„S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,

Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.”

Persze vannak kötözködők, akik a movie magyar megfelelőjének gondolják, de nem hiszem hogy a 20. század első évtizedében olyan sokan beszéltek angolul, hogy ez jogos felvetés lenne, csupán a hangzás egybeesése itt tényleg a véletlen műve. Maradjunk Heltainál és a mozi mozi mozinál!

 Vissza a kezdetekhez!

A közbeszéd szerint az első film 

A vonat érkezése – 41”

Jó tudom, és önök is tudják, hogy nem A vonat érkezése volt az első film, de ennek a legjobb a sajtója, úgyhogy a köztudatban ez él, mert ehhez lehet egy jó kis bulvár sztorit is párosítani, a rémülten sikoltozó nézőkről, akik  a feléjük közelítő gőzmozdony láttán felugráltak  rémületükben.

 ( Egyébként a film operatőrének tehetségét dicséri, nagyon jó helyre tette le a kamerát, pontosan tudta, hogy így fokozhatja a hatást. Ezek a régi filmesek értették a dolgukat. 

Megszületett a technika és egyszerre lettek emberek, akik tudták használni.
Én mindig elképedek pl. Melies: Utazás a Holdba c. remekén. Micsoda trükköket használ 1902 – ben!
Akinek ideje és érdeklődése engedi, nézzen bele, és vegye elő a 110 évvel ezelőtti szívét, eszét, úgy nézze


 http://youtu.be/vZV-t3KzTpw )

Vissza a vonat érkezéséhez: akit érdekel, az sok megfigyelnivalót láthat ezen a 41” es filmen. Kiváló dolgozatot lehetne íratni belőle történelem órán.

Ahogy a valóban első film is számtalan tanulsággal szolgál

A MUNKAIDŐ VÉGE

Ez is 40 ’’ körül van, /ennyit engedett a nyersanyag hosszúsága./
A filmben Lumierék saját, fényképezéshez használt lemezeket készítő gyárából jönnek ki a munkások – főként a munkásnők..
Milyen kérdések merülhetnek fel?
 - milyen sorrendben jönnek?
- hogyhogy csupa nő?
- lányok, vagy asszonyok
- Ha asszonyok, ki van a gyerekekkel,
- ki főzi a vacsorát,
-  mit dolgozik a férjük ..
Hosszan sorolhatnám, a kalapviseléstől a kötényeken át, a néhány férfi szerepéig. Kiváló szemléltető anyag történelem órán.
S ma, amikor az interneten szerencsére majdnem minden hozzáférhető, semmi akadálya, hogy a filmek is szerepeljenek a szemléltető anyagok között, s hogy a gyerekek is lássák, hogy kezdődött, hogy ilyen is van, és hogy milyen volt egy gyárból kisereglő embercsoport a 19. század legvégén.


A filmnek több változata is van, beleszerettek a témába, évszakonként felvették, más gyárak előtt is. Valódi dokumentumok. Valóban, bár némi rendezgetés nyomai fellelhetők.  Az a kutya minden változatban ott futkos – nem valószínű, hogy akkor is ezt tenné, ha nem beszélték volna rá erre.  Ezenkívül, ha azt figyeljük, hogy ki, merre megy, néha látunk némi bizonytalanságot. Gondoljunk bele, ha tudom, hogy hol lakom, ez nem szokott előfordulni, csak akkor, ha mondták, hogy maga kérem ott balra menjen, mert úgy van ritmusa a képnek. Vagy valami hasonlót.
Ezek persze feltételezések és a lényeg szempontjából nem számítanak, csak ha szemfüles az ember, észrevesz apróságokat. 
Következik egy összeállítás:

The Lumiere Brothers' - First films (1895)

Az összeállításban 4 változatban is szerepel A munkaidő vége. c film. Azt mondják az ezzel foglalkozó kutatók, hogy az egykocsis változat volt az első.
Látható benne az első gag film : A megöntözött öntöző
A kisbaba reggelije,  a kártyázó urak,  a hajóról kiszállók...

És egy vicces egyszerű trükk – amikor a fal lebontását visszafelé is levetítették.

 Lehet, hogy ezen Önök csak elhúzzák a szájukat, hiszen még meg sem születtek, már láttak ilyent, de ez akkor nagyon furcsa s kacagtató volt.

És ez még csak a kezdet

 A Lumiere testvérekről, és a mozi születéséről olvashatnak ITT

Báron György cikke ugyanerről a témáról szól

És a hitelességről http://www.netstudio.hu/arthur/media/hiteles.htm - Az írás szétszórt, nem jelöl meg forrásokat, kissé cinikus, de gondolatébresztőnek jó olvasmány, egy szakdolgozat , Önök ne használják szakdolgozathoz

És ez már a következő fejezethez vezet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://multturkasz.blog.hu/api/trackback/id/tr244904573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.