MÚLTTURKÁSZ

 A 20. század eleje, a mozi diadalútja, a némafilmek korszaka.

A filmipar nemzetközi, nincsenek nyelvi korlátok, nem kell többnyelvű verziókat forgatni.
A mozi gazdasági kérdéssé válik

http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html

 A Táncz, ahogy a korabeli kritikából tudjuk, történelmi tanulmány volt, a tánc históriáját dolgozta fel az ókortól a századfordulóig. A táncokat a színházi  élet  sztárjai adták elő. Az Uránia tetején vetítették, nagyon nagy sikerrel.

Azért volt aki nem volt elragadtatva. A filmet látva Blaha Lujza a kor legünnepeltebb színésznője annyira elégedetlen volt magával, hogy 15 évig nem állt kamera elé. Az Operaház vezető táncosai is részt vettek a forgatáson, de az igazgató megvetően nyilatkozott róluk, amiért egy ilyen komolytalan munkát vállaltak.

Részletesen a Magyar elsők 1. 42.o. Az első magyar film

A filmipar hamar virágzásnak indult. A filmesek jól élnek ebben a korszakban. Vidám bohém társaság. Budapest, Prága, Berlin, mindenütt otthon vannak.

Szepes Mária – Pöttyös Panni mesekönyveiről és ezoterikus regényeiről ismert, pár éve elhunyt sikeres írónő némafilmek gyerekszereplőjeként kezdte pályáját.  Az ő elbeszélése a filmes élet könnyedebb oldalát mutatja:

„A kislány már hat évesen színpadon szerepelt, élvezte a sikert. Saját elbeszéléséből tudjuk, hogy vidáman élt szigorú nevelőnők felügyelte alatt, a bohém filmes társaság közepén. Úgy került a film közelébe, hogy édesanyja híres primadonna, nevelőapja pedig a neves filmrendező, Balogh Béla volt, akinek korai némafilmjeiben már többször megjelennek a  Papír testvérek, Miklós és Magda /A megfagyott gyermek, Az ötödik osztály, A pálutcai fiúk./ Szepes Mária /Papír Magda/ első filmjében egy drámaian kútba ugró kislányt alakított. A film nem maradt fenn, csak az írónő elbeszéléséből tudunk róla.

Igazi sikert hozott számára is, A megfagyott gyermek lányfőszerepe bár  csak arra emlékszik a film kapcsán, hogy nagyon hideg volt, és nagyon sokáig forgatták a filmet. Azt is elmesélte, hogy a gyerekek kiválogatása úgy történt, hogy a környékbeli és ismerős gyerekeket összegyűjtötték a  Rákóczi úti házuk udvarán, és akinek kedve volt, és helyes arcocskája, az jöhetett. Nagyobb részt a filmesek, színészek csemetéiből kerültek ki a főszereplők. Nem volt rossz kereset gyerekszínésznek lenni. ..”

A gázsival és a filmesek anyagi viszonyaival kapcsolatosan egy jellemző történet:

„...Szüleit, akiknek saját filmvállalkozása volt, gyakran zaklatta az adóhivatal, és már feljelentésre is sor került. Egy alkalommal a kislányt is behívatták a rendőrségre, hogy megtudják mennyi pénzt keresett a filmszerepeivel. Otthon kioktatták, hogy vallja azt, a szerepért mindössze egy babát kapott. A kislány lelkesen vallotta a betanult szerep szerint, hogy csak egy babát kapott, de aztán mikor azt kérdezték, hogy a szülei gazdagok – e, és hogyan élnek, kitört belőle a gyermeki büszkeség, és folyt belőle a szó:  igen, a szülei nagyon gazdagok, sok pénzt keresnek a filmekkel, és nagyon híresek, és ő is nagyon gazdag kislánynak számit. Az adóhatóság megörült a dicsekvő kislány vallomásának. A szülők, természetesen nem voltak ilyen elégedettek...”

Jó, hogy pár éve, amikor ez a Magyar elsők epizód készült,  néhányan éltek még az egykori némafilmes gyereksztárok közül, így mesélhettek arról a világról, gázsikról, külföldi forgatásokról.
Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Magyar elsők könyv gyerekszínészekről szóló fejezetet Innen letölthető. konyvgyereksz.doc.
Akit érdekel Szepes Mária életrajz

Már az első években felmerült a közönségfilm, művészfilm konfliktusa, a magyar vagy nemzetközi kérdése, már az írók, újságírók harcoltak a szenny betörése ellen, védték a gyerekeket a mozi rontó hatásától. Aki komolyabban szeretne megismerkedni a kor dilemmáival

http://mtdaportal.extra.hu/books/kormendi_ekes_lajos_a_mozi.pdf
Körmedni Ékes Lajos tanulmánya 1915 – ből. Ebből idézek:

 „...  az elegáns mozik  – melyek szinte kizárólag a nagyvárosok centrumaiban keletkeztek – nemcsak külsejük fényével és berendezésük kényelmével, de az által is igyekeznek a többi mozitól különbözni, hogy műsorukat közönségük fejlett ízlésének megfelelő gonddal igyekeznek összeállítani.

Ezzel szemben  a kis mozik  leginkább  a munkásrészek által lakott vidékeken keletkeznek.  Berendezésük szerény,  műsoruk a szenzációt hajhássza. Egymás versenyétől hajtva nyújtják azt, ami vonz...”

„... megmagyarázható a mozinak a népszerűsége azzal, hogy a mai kor emberének az állandó elfoglaltság,  az ideges nyugtalanság  a természetrajzához tartozik.  A napközben hivatása után szaladó, ideges gyorsasággal dolgozó embernek még a pihenésre szánt időben is elfoglaltságra van szüksége. Bemegy a moziba, ahol különösebb figyelmet nem igénylő, könnyű szórakozást talál. Egy színmű, vagy egy zenedarab élvezéséhez bizonyos nyugalomra, lelki elmélyedésre, a figyelemnek koncentrációjára van szükség, míg a moziban  egymást gyors egymásutánban követő képek a nézőnek változatosságot és szórakozást, tehát  élvezetet nyújtanak ...”

Érdemes beleolvasni Karinthy Frigyes irásaiba. A korai filmekben komoly szerepe volt a kiváló írónak. És persze véleménye is a moziról.

Összefoglalás Balog Gyöngyitől / a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa írásait ajánlom

http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html

http://mandarchiv.hu/cikk/221/Bolvary_Geza_budapesti_palyakezdese

 Magyarország 1917–18-ban az ötödik volt a némafilmgyártó nagyhatalmak sorában. 

1919-ben a Tanácsköztársaság idején  Korda Sándor volt a filmért felelős népbiztos. Nagyszabású tervek készültek, 31 film terv készült, néhánynak a forgatása is elindult, befejezték a már elkezdett alkotásokat, gyerekmozik működtek.

A film volt a legfőbb propaganda eszköz. (nem lévén még tv)
1919 után aztán Korda sok filmes alkotóval együtt  elmenekült, félve a megtorlástól. A legtöbben Hollywoodba mentek.

Már sok magyar alkotott ott.  AžParamout  Filmstúdiót Adolph Zukor hozta létre  és kialakitott egy  rendszert, ami a szerződéskötéstől a forgalmazásig mindent a kezében tart.

 http://epa.oszk.hu/01500/01515/00001/pdf/szukb.pdf -  A magyar Hollywood

 Korda Sándor életrajz http://www.etyek.abbcenter.com/?id=88061&cim=1#

 http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html

http://mtdaportal.extra.hu/books/kormendi_ekes_lajos_a_mozi.pdf

konyvgyereksz.doc.
Szepes Mária életrajz

http://mandarchiv.hu/cikk/221/Bolvary_Geza_budapesti_palyakezdese