multturkasz@gmail.com

régi filmek gyűjteménye, amelyekből az akkor mára ismerhetünk

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Címkék

Mellékelem a  szöveges értékelést. Lehet örülni és szidni. A személyiségjogok tiszteletben tartásával, nevek és mellékletek  nélkül, amit kicsit sajnálok.

Aki szeretné, annak a dolgozatát felteszem ide, hogy olvasható legyen mások számára is.

Ugyanez vonatkozik a videók linkjére is

Megjegyzések, kiemelések a Film, tv, tradíció kurzushoz benyújtott vizsga anyagok kapcsán.

 Két szándék vezérel. Egyik, hogy kiemeljen a legjobbakat, másik hogy megjegyezzem azokat az általános hibákat, amiknek javítása a további pályafutásuk során hasznukra lehet.

A formai hibák az értékelés legvégén vannak, olvassanak el addig, mert talán hasznos.

 Sok értékes anyagot kaptam. Talán sikerült elérni, hogy más szemmel nézzék a filmeket, és ami még fontosabb jónéhány esetben azt is, hogy videó kamerát vegyenek a kezükbe, s azt hétköznapi eszközként használják.

 VIDEÓ

Azoknak is, akik még nem próbálták,  javaslom, hogy bátran használják a videókamerát. A mai technika szinte felajánlja, hogy anyaggyűjtésnél, kutatásnál alkalmazzák ezt az eszközt, s az már csak egy kis figyelmet, gondolkodást kíván, hogy mások számára is élvezhető formában mutassák meg a rögzített anyagot.  

Hogy nem is nehéz élvezhető formába önteni az anyagot, arra jó példa a TÜRE c. néprajzi kutatást tartalmazó videó. Egy régebbi gyűjtés felvételét kaptam először a maga csupasz módján, de konzultáció után sikerült korabeli fényképekkel, tájékoztató szöveggel kerekké formálni az érdekes anyagot.

Általános tanulság a videóknál, hogy a  kamera bátrabb használatát érdemes lenne gyakorolni, mert ma már a kutatásban sem követelmény, hogy egy u.n. amerikai plánban lássuk az alanyunkat. Ez a régi, nehéz, nagy kamerákkal rögzített filmek sajátja, gondolom, a néprajzosok sok ilyent látnak, régen nem volt mód követni a mozgást, közelképet adni arcokról, kezekről, élőbben részt venni a beszélgetésben. A mai könnyű, kézben tartható, fényérzékeny kamerák sokkal több mozgásra adnak lehetőséget.

Ha már kamerahasználatról van szó, ki kell emelnem az 1 nap c. videót.  Sokan nem értenének velem egyet, de én  sokra értékelem. Örülnék, ha a készítője kitenné a linket a facebook csoportba, hogy mások is lássák miről beszélek, vállalva, hogy nem értenek egyet velem, vagy lelkesek lesznek, mint én.

Itt egy kézben tartott kamerával, nagyobbrészt saját lába látványával érzékelteti milyen is egy napja Mátészalkától az egyetemig és vissza. Mégis ebben a még nem is teljesen kész montázsban, a zenével és a zörejekkel, van valami erő. Azzal együtt, hogy a teljes nihil árad belőle. Tetszik. Aki ezt készítette ne tegye le a kamerát és találjon valamilyen művészeti továbbtanulási lehetőséget.

Tudományosabb területet nézve:

A szabadabb kamerahasználat, az aktív, élő részvétel miatt találom a városnéző videók közül dícsérendőnek a MÁRIANOSZTRA c. munkát. Rajzoltatta és vándoroltatta riportalanyát, jó út, érdemes folytatni.

A sok jó videó közül is kiemelkedőnek találtam két nagyon puritán formában elkészített anyagot.

MALENKIJ ROBOT  és ROZSNYÓN A NEUMANN TAXIVAL   videókat.

Mindkét videó a történelem egy egy sötét korszakát idézi fel új elemeket is tartalmazó információkkal. Mindkét esetben két idős ember mondja el az emlékeit. Jó riportalany, ügyesen terelt kérdések nyomán beszél. Egyikük a kényszermunkáról, másikuk a zsidók elhurcolásáról.

Ha az alkotók is úgy gondolják, kérem tegyék elérhetővé, és posztolják ki a videók elérhetőségét, mert jó lenne ha sokan megnéznék.

Egyébként ez a két legjobb anyag is azt bizonyítja, hogy ennek /mármint a videózásnak/ van értelme. És azt is, hogy az előző mozgalmasságot igénylő jó tanácsaimat felülírhatja a mondanivaló, a téma fontossága, a riportalany egyénisége.

Érdemes lenne elérhetővé tenni a a többi videót is, a városbemutató nagyon profi anyagot Nagyváradról és Hajdúnánásról.  A nemzedékek emlékeit összefoglaló részletet és a nemzedékek karácsonyát. A Márton napi szokásokról készült ripormontázst és a hozzá illesztett tudományos ismertető népszerűsíthető, érdekes ismeretterjesztés, jól szerkesztett és kiváló ötlet alapján készült anyag. Érdekes, bár nem befejezett munka a rúdtáncot ismertető, kiváló szakmai szemléltető anyag az Interakciók. De jó a zenész fiúról telefonnal készített bemutatás, és aki szereti a bond - filmeket, annak különösen élvezetes lehet a reklámról szóló bemutató.

Volt egy videó, amit kiemelnék - bár nagyon zavarban vagyok. A fiatalok bulizási szokásairól szól. Minden megszólaló olyan benne, mintha a viktoriánus kori bentlakásos iskola diákja lenne, aki az osztályfőnök és a szülők jelenlétében mesél a bulizási szokásokról. Vagyis azt hiszem hazug az egész. Ráadásul mindenki ugyanazt mondja. És mindenki csak 1 korty bort iszik.. szerintem ez az, ami nem jó. Egy diák videó legyen igaz. Vagy ez az egész egy tréfa és harsányan kell nevetnem... ?

A videók egyébként értékes munkák. Tegyék ki a linkeket!

TREATMENT

A treatmentek nagy részénél sajnáltam, hogy nem tudott elkészülni a videó változat, mert jó érzékkel, képi megfogalmazást kívánó témákat vázoltak fel.

Kiemelkedik a HAJNALI VESZEDELEM c. novella, ahol egy levágásra ítélt malac szemszögéből nézzük a történteket. Sajnálom, hogy csak papír – ami sokmindent elbír – valaki egyszer már csinálja meg ezt a kisfilmet!

Egy klip terve a HOLNEMVOLT sorozat parafrázisa eredeti, a klipműfaj szabályainak megfelelő munka. Jó elgondolás az identitás keresés szimbolikus megjelenítésére.

A treatmentek mind  jól átgondolt riportok, a szerzők vegyenek a kezükbe kamerát, vagy társuljanak kamerással

AMERIKAI ISKOLARENDSZER, KARÁCSONYI VÁSÁR, KITARTÁS – különösen erős téma egy sérült diák napi küzdelmeiről, jó lenne videón is látni! - MI NŐSÜLÜNK – néptánccsoport fellépésének kísérése, TALÁLKOZÁSOM JÁNOSSY KATI NÉNIVEL – egy jól komponált beszélgetés, anyaggyűjtés, szintén olyan, amit meg kell próbálni felvenni legközelebb. VILÁGVÉGE – sajnos nem sikerült rögzíteni, de érdekes leírva is.

 ESSZÉ

Érthető módon esszéből érkezett a legtöbb.

Akik hallgatták az előadást, vagy átböngészték a blogban található anyagokat, vagy maguktól is megértették, hogy mi a feladat, nagyon jó esszéket írtak, előítéletmentes, szubjektív, érdekes elemzéseket filmekről, amik a maguk korában, a maguk módján mutatják meg annak a kornak a hétköznapjait, szokásait, viselkedését és viseletét. S ez sokat adhat hozzá az adott kor megismeréséhez. Hiszen erről szólt a kurzus maga is. Arról, hogy a 20. század nem ismerhető meg filmjei nélkül.

Külön hangsúlyoztam, hogy nem filmtörténeti, vagy filmesztétikai szempontból kellene nézni a filmeket, s azt is reméltem, hogy nem a szakanyagokba belebonyolódva elemzik a látott filmet, hanem a kor és a film rangjának ismerete mellett a saját gondolataikat mondják majd el.

Ez keveseknek sikerült.

Nem könnyű a gondolkodás, de sok új megállapításra vezethet.

Kiemelnék két olyan dolgozatot, ahol nem egy filmet elemeztek, de mindkettő  lehetett volna a kurzus egyik előadása is.

HITLERI PROPAGANDA A FILMEKBEN – a saját kutatásainak egy részletét hozta át ide, mai tanulságokkal.

WEB SOROZATOK – egy még feldolgozatlan új műfaj áttekintése. További gondolkodásra ösztönöz, eredeti.

Az esszéírók többsége nem tudott megszabadulni a szakirodalom előítéletességéről. Míg a Meseautó esetében eszükbe sem jut a társadalom problémáit számon kérni egy hatásos giccsen, ez a 45 után készült filmek nem tudják elkerülni, és nem tudnak a társadalmi rendszer ostorozása nélkül véleményt írni róluk. /Ez számomra nem meglepő, magam olyan korban nevelkedtem, amikor ennek az ellenkezője volt a jellemző/

/Bocsánat mivel egy filmről több esszé is született, valahogy meg kell különböztetnem azt, akit dicsérek, mert a cin nem elég, ezért a kódját is odaírtam, legalább ő tudja, hogy róla van szó :(/

Jó példa /Anikó JBGS07/ MESEAUTÓ elemzése. Okos, szubjektív jól használja fel az olvasottakat és fűszerezi a saját benyomásaival.

A KÖRHINTA elemzések közül kiemelkedő/ I6C0XL Gergő/ munkája is azt mutatja, hogy túl lehet lépni az előítéletek csapdáján. Családja emlékeit és a filmen látottakat foglalja egységbe.

Dicséretes /AAR87F ÉVA/ JUTALOMUTAZÁS  esszéje, ahol a filmesztétikai elemzésen túl rá mer csodálkozni egy világra, amit nem ért pontosan, de képes empátiával szemléli.

Ha komolyan vesszük, hogy az esszé, mint műfaj személyes hangvételű, csapongóbb, lazább tanulmány, akkor /OFLME6 LILLA/ SZEVASZ VERA c. írását emelném ki. A női főszereplőt elemzi egy mai, hasonló korú lány szemével.  Jó a filmválasztás/ C6J5QT KATINKA/ FÜRE LÉPNI SZABAD dolgozata esetében. Utána olvasott, rácsodálkozott, túllépett a szakirodalmon, és vállalja, hogy nem érti az egész rendszert.

Jó stílusban megírt, élvezetes /HNGJXU GÁBOR/ HYPPOLIT elemzése.

Jó választás volt / IJMFCN ZSÓFIA/ KÉT EMELET BOLDOGSÁG – /1960/, és /OQKADW ÁKOS/ PÓKFOCI /1976/, nagyon jó a /FAXVJA DÓRA/ CSALÁDI TŰZFÉSZEK /1979 / Mindhárom esszé alkotója igyekszik kiszabadulni a szakirodalom csapdájából és személyes  véleménnyel átszőni a tanulmányt.

Szép munka W12FRD JUDIT BERLIN elemzése

Sok egyforma munka született. Az ÁLLAMI ÁRUHÁZak közül Dóra E52Q57 birkózott meg legjobban a feladattal, bár igazán senki nem látta be, hogy ez elsősorban egy operett, amit nem lehet beskatulyázni termelési és munkaverseny filmek sémájába.

Mint ahogy a KÉTSZER KETTŐ NÉHA ÖT c. szórakoztató, zenés giccset sem érdemes kategóriákba szorítani. Felszabadult, szórakoztató, nem kell a rendszer valós vagy vélt hibáit számon kérni rajt.

Azok, akik nem figyeltek és olyan filmet választottak, amelyben egy későbbi korból néz vissza az alkotó a történelemre, tévedtek, főként mert nem tudták érzékeltetni, hogyan tükröződik két korszak a filmben. A TIZEDES MEG A TÖBBIEK c. zseniális film nem a háborúról, vagy a háború hőseiről szól, hanem egy lazább korszak felszabadult nevetési kényszeréről. Amikor végre addig nagyon komolyan vett, hősi dolgokon mertünk nevetni. De ez nem 45 valósága, hanem 65 –é.

Ugyanez vonatkozik a TANÚ c. remek filmre. Nem tudnak az elemzők megbirkózni a feladattal 1950 / 1969 Nem a hétköznapi valóság elemeit kell keresni egy 20 évvel később készült sűrítményben, ahol már a korszaktól megszabadulva nevetni lehetett annak abszurd kegyetlenségein. 

Többen elemezték a KERESZTAPA c. filmet, ami a filmtörténet egyik jelentős klasszikusa, arra példa, hogyan lesz egy zseniális filmalkotás egy korszak képévé. Ha az emberek a maffiáról hallanak, a Keresztapa ugrik be. Itt már a film visszahatásáról lenne érdemes beszélni.  Erre már nem volt idő az előadásban, de izgalmas elgondolkodni róla. Az esszék nem jutottak idáig, csupán értékes filmajánlások készültek.

Tanulság. Nézzenek régi filmeket, próbálják őket előítéletmentesen nézni és úgy, hogy ne érezzenek kényszert arra, hogy besorolják valamilyen filmtörténeti kategóriába, próbáljanak a filmek segítségével a hétköznapi ember életére figyelni. Érdekes új elemekkel gazdagodhatnak, jobban megismerhetnek egy adott kort. Úgy ahogy akkor gondolták, ahogy akkor kinéztek, beszéltek, szórakoztak az emberek.

42 esszé érkezett, mindegyiket lehetne elemezni, de csak olyanokat választottam, amik általánosan is megszívlelhető tanulságokkal szolgálnak.

 Akinekneminge avagy a praktikus hibák jegyzéke

Sokak mosolyoghatnak, de nem mondanám, ha nem lenne rá 1 – nél több példa.

A dolgozatra mindig rá kell írni a szerző nevét / praktikus, ha a neptun kód és a szakirány is szerepel/ Volt olyan dolgozat /3/, ahol a szerzőt csak az email alapján lehetett kikövetkeztetni.

Javaslom, hogy készítsenek láb vagy fejlécet, ahol a név a cím és az oldalszám megtalálható, mert így azok, akik papír alapon foglalkoznak a dolgozattal, akkor is megtalálják a lapokat, ha elejtik az egész csomagot és a lapok szétrepülnek.

Az elektronikus formában értékelők kedvéért pedig javaslom, hogy a fájlnévben is jelöljék meg a nevet és a címet. Tudom, nekem kellett volna eleve megadnom egy fájlnév formátumot, de más is elfelejtheti, ezért javaslom a nev_dolgozatcime.docx /doc/pdf formátumot használják. Az általános, mint a  beadandó, esszé, kurzusnév, dolgozat féle fájlnév csak az otthoni számítógépen jelent azonosításra való információt.

Amennyiben szakirodalom alapú a dolgozat – ez esszéknél általánosnak mondható - nagyon fontos az irodalomjegyzék, a források megjelölése, akár jegyzet, akár lista formájában. Az internet korában nehéz elrejteni a forrásokat, mert csak jó keresőszavak kellenek és előbukkan. De feltételezem, hogy inkább lezserségből és nem titkolási szándékkal maradtak el a szakirodalmat feltüntető listák.

 Mindenkinek sikeres tanulmányokat okos, gondolkodó felnőtté válást kívánok!

2013. január 29.

Takacsvera

Szólj hozzá!

Budapest 1940

http://index.hu/bloghu/manda/2013/01/15/latta-e_mar_budapestet_telen

innen

Szólj hozzá!

09.
december

vizsga

multturkász  |  Szólj hozzá!

1. -  3-5 percnyi videó készítése.A videó témája szabadon választható, de valamilyen formában kapcsolódnia kell az egyetemi élethez, a saját szakirányukhoz, vagy a jelen kurzus anyagához. 
A videókat a Debrecen Múltturkász  you tube fiókba kell feltölteni. Hozzáférést a multturkasz@gmail.com email címen kell kérni.

2.- Ha a videót technika okokból nem tudja elkészíteni, elfogadok egy treatmentet, vagy forgatókönyvet, ahol pontosan le van írva, mit tervezett, kivel, mikor, hogyan kívánta volna felvenni, és a végső mű milyen koncepció szerint, milyen stílusban készült volna el. 

3.- Aki nem kíván  „mozgóképművészeti alkotást” :) létrehozni, az írhat egy esszét, amiben minimum 3 – 5 oldalon /12 -es betűméret, szimpla sorköz / elemez egy filmet, vagy filmkészítési stílust, a kurzus témájához kapcsolódva, tehát a film és az ábrázolt valóság elemzésével.  Az esszé lehet szubjektív, ahol személyes benyomások alapján írja le, hogy tudná az adott filmből kiolvasni a kor valóságát. 

Az előadások anyaga elérhető a multturkasz.blog.hu oldalon a filmek és olvasnivalók linkjeivel.  

/Az előadások összefoglalója letölthető pdf. formátumban a facebook csoport oldalán, mert itt valamiért nem működik/

A videókat, treatmenteket, esszéket legkésőbb január 10. Ig kérem

multturkasz@gmail.com címre

/szóbeli vizsgára külön  tanszéki engedéllyel, nagyon indokolt esetben kerülhet sor/

A blog bejegyzéseinek az előadás anyagához illeszkedő sorrendje:

Bevezető
1895 - és a mozi megszületett
FILMHÍRADÓK
Némafilm dömping
A néprajzi filmezés
Két nagyváros a húszas években
Hyppolit a lakáj
Meseautó
ÖTVENES ÉVEK

SAJÁT VIDEÓ KÉSZÍTÉSE

2. rész anyagához:

Nouvelle Vague

Szevasz, Vera

Sára Sándor. Cigányok

még bővitem

Szólj hozzá!

FRANCIA ÚJ HULLÁM
Nouvelle Vague
Szakítás a papa mozijával
http://www.filmtett.ro/cikk/1411/filmtortenet-a-francia-uj-hullam - Báron György a francia új hullámról

Fontos filmek:

Négyszáz csapás
(Les quatre cents coups)
 fekete-fehér, magyarul beszélő, francia filmdráma, 91 perc, 1959 

rendező: François Truffaut

író: François Truffaut

 A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a  szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki

Szólj hozzá!

A korszak másik sikerfilmje
MESEAUTÓ
fekete-fehér, magyar vígjáték, 89 perc, 1934

http://www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/36975-Meseauto-1934.html

A Meseautó rendezője, Gaál Béla Berlinben és Budapesten is otthonosan mozgott. A Meseautó tipikus álomgyári termék. A kis gépírólány és a vezérigazgató szerelméről szól. Azóta is filmek százai készülnek erre a sémára. Ami kiemeli a hasonló tucatfilmek közül az ebben az esetben is a Kabos - Gombaszögi páros, akik az egész szirupot valami pikáns ízzel gazdagítják, így a film máig sikeres és elviselhető és szórakoztató.

Szólj hozzá!

 A 20. század eleje, a mozi diadalútja, a némafilmek korszaka.

A filmipar nemzetközi, nincsenek nyelvi korlátok, nem kell többnyelvű verziókat forgatni.
A mozi gazdasági kérdéssé válik

Első magyar film

A tánc - 1901 –rendező: Zitkovszky Béla

tancz (1).jpg

http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html

 A Táncz, ahogy a korabeli kritikából tudjuk, történelmi tanulmány volt, a tánc históriáját dolgozta fel az ókortól a századfordulóig. A táncokat a színházi  élet  sztárjai adták elő. Az Uránia tetején vetítették, nagyon nagy sikerrel.

Szólj hozzá!

Az első filmvetítések sikert arattak, s a siker nyomán beindult a nagyüzem.
A kamerák ott voltak minden fontos eseményen. A tudósítások nyomán az emberek betekinthettek olyan helyekre, ahol egyébként soha nem fordulhattak volna meg. Főúri kastélyokba, királyi szalonokba, részt vehettek olyan eseményeken, amire nem juthattak el, láthatták a király koronázását, a maga valóságában láthatták mi történik másutt. Hiteles tudósításokhoz jutottak.

Szólj hozzá!

1895

Ebben az évben tartották az első nyilvános filmvetítést egy párizsi kávéház alagsorában.
 A tudomány közel sem tulajdonit akkora jelentőséget ennek a  ténynek, mint amit megérdemel. Sokkal többet írnak a technikai kialakulásáról, különféle kísérletekről, mint a hatásáról. A mozi a tudomány szemében valami léha dolog.
Megjegyzem, maga Lumiere Auguste is így nyilatkozott hatalmas jelentőségű találmányukról:

Szólj hozzá!

http://youtu.be/b74si_dogPU

Amikor a főcím montázs végén a kisfiú kiabálja, hogy KEEEZDŐDIK, nyitott somogyi hosszú e – vel, az nekem egy egész világot idéz fel, a hatvanas évek világát, a kevés televízióval, a falusi otthonossággal, az első amerikai rajzfilmsorozattal, ami átjutott a béketábor televízióinak képernyőjére is. Önöknek, mostani egyetemistáknak valószínűleg semmi mást nem jelent, mint egy filmből kivett szó, ami az előadás kezdetét jelzi

Szólj hozzá!


tanc1930_3.jpg

Néptáncok rögzítésére készített tervek az I. vh előtt
forrás: Magyar elsők II. /Kossuth Kiadó/

"Amikor a filmesek néprajzi filmeket készítenek, ezek talán filmek, de nem néprajziak, amikor néprajzkutatók készítenek filmet, azok talán néprajziak, de nem filmek..." 

Szólj hozzá!

A előadás diák némi kiegészítéssel, szakanyagok elérhetőségi helyeivel

egy vélemény, ami elkerülendő:

"Amikor a filmesek néprajzi filmeket készítenek, ezek talán filmek, de nem néprajziak, amikor néprajzkutatók készítenek filmet, azok talán néprajziak, de nem filmek..." 

(Jean Rouch: A néprajzi film in: A népszerű tudományos film, 
Budapest, 1981. 207.p.; Filmművészeti Könyvtár 66.) 

 

Készítsünk saját videót

Egészen máig a technika sok nehézséget okozott a spontán, hiteles és hatásos kutatási filmek elkészítésénél. Ma, amikor a technika teljes egészében mindenki rendelkezésére áll, használata pille könnyű,  mégis kevesen élnek a videótechnika lehetőségeivel a kutatásban, vagy  a tanításban

Szólj hozzá!

 SZEVASZ VERA

fekete-fehér, magyar játékfilm, 110 perc, 1967 

rendező: Herskó János
író: Soós Magda
forgatókönyvíró: Herskó JánosBíró Zsuzsa
operatőr: Zsombolyai János
zene: Petrovics Emil

szereplő(k): 
Neményi Mária (Vera)
Horváth Teri (Terus néni)
Bálint Tamás (Gyuri)
Mensáros László (Sárközi)
Bozóky István (Mérő)
Békés Rita (Mérőné)
Szirtes Ádám (Svajda)

   

Szólj hozzá!

EGY PIKOLÓ VILÁGOS

fekete-fehér, magyar vígjáték, 82 perc, 1955 

http://youtu.be/W3E_5ZbQyvg

 A Meseautó után ugrunk 20 évet az időben, túlvagyunk a háborún,  Európa kétfelé szakadt, már szó nincs nemzetközi filmművészetről, ami a világ  nyugat felén történik a kultúrában sok éves késéssel szivárog be,  hivatalosan,  ha beszivárog, de Sztálin már meghalt 2 éve, már nem Rákosi Mátyás  a miniszterelnök, 1955 van.  Sok film készült ebben az évben,  köztük az egyik nagy siker: Egy pikoló világos

Már sokkal több gondolkodnivalónk van, mint a harmincas évek kispolgári ízlését kiszolgáló, könnyű vígjátékai esetében.

Szólj hozzá!

žKét már nem néma, de még nem beszélő film montázs  a húszas évekből
žKikerülhetetlenek, ha a korról van szó – nem csak filmművészeti szempontból
žKoncepció:
ž„kerüljük a megrendezett, beállított jeleneteket. Az emberek mozgását, de egyáltalán magukat az embereket is „elkapott" képekkel vesszük filmre. A szereplők játékának mesterkéletlensége csak úgy érhető el, hanem is sejtik, hogy kamera előtt állnak…”
 
žIgazán dokumentumok
Berlin, egy nagyváros szimfóniája

(Berlin: Die synfonie einer Großstadt)

 

Szólj hozzá!

DIADALMAS HANGOSFILM
HYPPOLIT, A LAKÁJ

fekete-fehér, magyar vígjáték, 75 perc, 1931

HTTP://YOUTU.BE/LBY5Y07LPAG

A harmincas évek elejére tér magához a magyar filmipar. Az első igazi, máig tartó siker a HYPPOLIT, A LAKÁJ, nemzetközi produkcióban készül. A gyártó a prágai Sonor-film. Magyarországon forgatják, a legolcsóbbnak bizonyuló Hunniában. Babelsbergből elhívják Székely Istvánt, akinek ez az első magyar rendezése.

Szólj hozzá!

Az 1968 -as Ki Mit Tud részleteiben a Hungaria együttes felvételén a döntős dal részlete látható, de senki nem erre emlékszik hanem a Csavard fel a szőnyeget -re, amit a zsűri kidobott és a közönség szavazott vissza! 

Szólj hozzá!

Gazdag Gyula: Sípoló macskakő

Fekete-fehér, magyar filmszatíra, 105 perc, 1971 

rendező: Gazdag Gyula
forgatókönyvíró: Gazdag GyulaGyörffy Miklós
zeneszerző: Illés Lajos
operatőr: Andor Tamás
vágó: Szántó (Komlóssy) AnnamáriaGazdag Gyula

szereplő(k): 
Bozsogi János (Vincze Sándor)
Gergely Gábor (Tőkés Zoltán)
Györe Balázs (Hasznos)
Mész András (Pataki Gábor)
Xantus János (Schuller)
_______________________________________

Címkék: 1968 Béla Balázs Stúdió Gazdag Gyula sipoló macskakő

Szólj hozzá!


 Cigányok (1962)


CIGÁNYOK

Gyártási év: 1962

Rendező: Sára Sándor

Címkék: film cigányok Sára

Szólj hozzá!