DIADALMAS HANGOSFILM
HYPPOLIT, A LAKÁJ
fekete-fehér, magyar vígjáték, 75 perc, 1931
A harmincas évek elejére tér magához a magyar filmipar. Az első igazi, máig tartó siker a HYPPOLIT, A LAKÁJ, nemzetközi produkcióban készül. A gyártó a prágai Sonor-film. Magyarországon forgatják, a legolcsóbbnak bizonyuló Hunniában. Babelsbergből elhívják Székely Istvánt, akinek ez az első magyar rendezése.
A filmet két nyelven forgatják egyszerre. Vagyis ugyanabban a díszletben, ugyanazt a szöveget eljátsszák a német színészek, majd jönnek a magyarok, beállnak a helyükre, és ők is megcsinálják a jelenetet.
Milyen furcsa, hogy két azonos film készült, ugyanaz az író, ugyanaz a rendező, mégis a német verzió szinte észrevétlenül tűnt el a korabeli vígjátékok között, a magyar változat pedig még ma is sikeres. Eddig négyszer újították fel.. / 1945, 1956, 1972, és 1912 digitálisan is megtisztították – s minden alkalommal hangos sikert arat!/
A digitális felújításról szóló cikk a fejezet végén olvasható
Mi lehet a kortalan siker oka? A kérdés még megválaszolásra vár.
A filmet végig stúdióban forgatták, nincs valódi külső jelenet.
Mégis itt szerepel, ahol a kor valóságát keressük a filmekben.
Először meg kell nézi a filmet és felhőtlenül szórakozni/ Kabos Gyula fantasztikus színész volt, ezt le kell szögeznünk – s míg a rendezők, írók elárasztották Hollywoodot, a színésznek, aki nem beszélt akcentus nélkül angolul, erre nem volt esélye/
Ha már kiszórakoztuk magunkat, többféle elemzésre, kutatásra adódik lehetőség.
Ez a film a kispolgár filmje, a kispolgár erkölcséről, szokásairól szól, nem is lép ki ebből a körből, nincsenek arisztokraták, vagy szegény emberek a filmben. Érdemes elemezni a szereplők társadalmi helyzetének külső jegyeit. Mitől látjuk azonnal, hogy ki hova tartozik, kivel, milyen rendű - rangú kapcsolatban áll?
Kétségünk nincs, ki a cseléd és ki az úr? A cselédek tudják a helyüket, tudják, hogyan kell öltözni és viselkedni.
Érdemes a fiatal nő szerepét, helyzetét megnézni. Okos, ügyes, dolgozó nő, de egyetlen perspektívája természetesen a jó házasság. A snájdig mérnök urat választja az idióta gazdag vállalkozó fiú helyett, de megvan a remény, hogy a mérnök úr beházasodván a vállalkozásba, átveszi a vezetését, szép kerek pocakot ereszt, ahogy a karcsú, nádszál kisasszonyból is termetes veszekedős asszonyság válik. Mi más?
Mit enged meg a társadalmi norma?
Hogyhogy a fiatal nő elmegy az egyedülálló férfi lakására, egyedül? Vagy ezt cask a filmekben teheti meg? Hogy aztán a filmet látva a nézőnek is bátorsága legyen megtenni?
Felmerülhet a kérdés, hol ismerkednek a fiatalok?
Ismerkednek –e, vagy bemutatják őket egymásnak?
Miről regél a kiskocsma?
Hyppolit részlet a kocsmajelenet
Schneider Úr ide jár a régi haverokkal. Ha jól megfigyeljük, szinte nincsenek fiatalok. Fiatal nő egyedül ide nem lép be. A jelenet persze műteremben készült, de a korabeli valóságot mutatja.
Érdemes figyelni a dohányzási szokásokra.
Mikor, mit isznak, mit esznek?
Milyen erkölcsi normákat szegnek meg folyamatosan.
részletes stáblista:
Hyppolit a lakáj
fekete-fehér, magyar vígjáték, 75 perc, 1931
rendező: Székely István
író: Zágon István
forgatókönyvíró: Nóti Károly
zeneszerző: Eisemann Mihály
operatőr: Eiben István, Eduard Hoesch
szereplő(k):
Csortos Gyula (Hippolyt)
Kabos Gyula (Schneider Mátyás)
Jávor Pál (Benedek István)
Haraszti Mici (Schneiderné)
Fenyvessy Éva (Terka)
Gózon Gyula (Makács)
Szenes Ernő (Tóbiás)
Simon Marcsa (Julcsa)
Erdélyi Mici
Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Szerencsére, mert így a Kabos - Csortos kettőssel lett ez a mű a magyar hangosfilm életképességének bizonyítéka és első tanújele, amelyből nemzedékek egész sora tanulhatta meg, hogy vajon mi is az a "magyar filmvígjáték". Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje, melyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti Károly vitt át filmre, a zenéjét pedig Eisemann Mihály szerezte.
…………..
A HYPPOLIT, A LAKÁJ, - Magyar Nemzeti Filmarchívum
Befejeződött a Hyppolit, a lakáj digitális restaurálása
Székely István filmje, a meggazdagodott kispolgárt és úrhatnám feleségét karikírozó óbudai életkép, a hangosfilmkorszak első nagy közönségsikere mozivirágkort indított el Magyarországon. A Hyppolit, a lakáj-ban alakult ki a magyar polgári komédia alaphangneme, mely harmincas évek filmgyártását jellemezte. Eiben István, a film operatőre megteremtette a magyar glamúr-filmstílust. Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje meghatározta az elkövetkezendő korszak filmzenei stílusát. A főszereplőktől az utolsó epizodistáig kiválóak voltak a színészek, a lakájt a Nemzeti Színház vezető színésze, Csortos Gyula, Schneidert az Operettszínház népszerű komikusa, Kabos Gyula alakította, aki később ügyetlenül csetlő-botló, mégis boldoguló kispolgár figuráival a magyar közönség kedvence lett. Nem hiányzott a filmből a szerelmi szál és a magyar sztárrendszer hősszerelmes sztárja, Jávor Pál sem. Partnernőjét a Hyppolit stábjának egyetlen túlélője, a kellemes énekhangú fiatal színésznő, Fenyvessy Éva játszotta.
A siker utánzásra ösztönözte a filmgyártókat, a Hyppolit, a lakáj számos későbbi film modellje lett, s a vígjáték vált az uralkodó filmműfajjá.
A filmet Albert Samek prágai filmkereskedő cége, a Sonor-film gyártotta. A forgatás helyszínéül a korszerűen felszerelt, de a berlininél sokkal olcsóbb Hunnia filmgyárat választották. Samek a babelsbergi stúdióban dolgozó Székely Istvánt kérte fel rendezőnek, akinek ez volt az első magyar filmje. A forgatókönyvet Zágon István vígjátékából Nóti Károly és Székely István írta.
A magyarnál lényegesen nagyobb német piacra számítva mindkét nyelven elkészítették a filmet. A szereplők visszaemlékezései szerint előbb a német, majd a magyar színészek álltak be ugyanazokba a díszletbe, így két, lényegében egyforma film készült, azonos cselekménnyel és párbeszédekkel. Az eredmény mégsem lett azonos: a magyar változat máig tartó sikert aratott, a német verzió pedig csendben és dicstelenül megbukott.
A Hyppolit, a lakáj Molière darabjának, Az úrhatnám polgárnak modernizált, magyar milieube áthelyezett változata. A történet hőse a kispolgárból tehetős szállítási vállalkozóvá lett Schneider Mátyás, kinek nagyravágyó felesége, hogy háztartását előkelőbbé tegye, inast fogad fel. A korábban grófi családnál szolgált Hyppolit felforgatja a házat, az arisztokraták szokásait erőltetve új gazdáira. Schneider, bár ragaszkodna kispolgári életviteléhez, lassan beletörődik a sznob lakáj terrorjába. Szmokingot ölt a vacsorához, levágatja a bajuszát és bártáncosnővel randevúzik, éppúgy, mint Hyppolit előző gazdája, a gróf. Schneider lánya, Terka, alkalmazottjukba, Benedek Istvánba szerelmes, de Schneiderné Makáts urat szemelte ki számára, akinek nagybátyjától a nagy jövedelmet ígérő fővárosi szemétszállítási koncesszió sorsa függ. Az eljegyzési estély azonban botrányba fullad, mert feltűnik Schneider táncosnő barátnője, Mimi. Schneider végül fellázad Hyppolit ellen s a meghiúsult eljegyzés helyett Terka és Benedek István eljegyzését tartják meg.
A Hyppolit, a lakáj a magyar filmtörténet örökzöld darabja. Több mint egy évtizeddel készülése után, 1945 júliusában újra játszották a mozik. Felújításával ünnepelték meg a magyar hangosfilm születésének huszonötödik évfordulóját 1956 októberében. A film következő repríze 1972. június 8-án volt. Ebben az évben több mint egy millióan nézték meg. Ahányszor felújították, mindig megismétlődött a siker. A Mokép 1980-as statisztikai adatai szerint a Hyppolitnak az 1956-os felújítás óta több mint három és fél millió nézője volt. Az elkészülte óta eltelt 77 év alatt semmit sem veszített frissességéből, máig a magyar közönség megunhatatlan kedvence, s rendszeresen látható a TV csatornák műsorán. A nagyvárosi folklór e remekműve kultikus filmmé vált, dialógusai máig közszájon forognak, híres gegjeit, Kabos Gyula felejthetetlen poénjait az egész ország ismeri. Jelentősége a magyar filmkultúrában egyenértékű Kertész Mihály Casablanca című filmjének egyetemes filmkultúrában elfoglalt helyével.
A digitális restaurálás
A Hyppolit, a lakáj még tűzveszélyes nitronyersanyagra forgatott kép- és hangnegatívja szerencsésen fennmaradt a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében. Ez azonban a forgatás óta eltelt majdnem 80 év alatt oly mértékben összezsugorodott, hogy hagyományos kontakt kopírozással már nem másolható. Az egyik korábbi felújítás során mattírozták a film negatívját, ezzel próbálták csökkenteni az évtizedek során keletkezett karcokat. A vegyi beavatkozás, mely a képanyagot erősen szemcsézetté tette, a karcok egy részét valóban eltűntette, de a durvább képhibákat nem szüntette meg. Mivel ezek a hibák analóg módon, fotokémiai eljárásokkal nem korrigálhatók, egyetlen megoldás maradt klasszikus filmkomédiánk megmentésére a digitális kép- és hangrestaurálás. A munkálatok a képnegatív szkennelésével kezdődtek a a Filmlabor saját fejlesztésű, 2K felbontású,szkennerré átalakított, folyadékkapus Oxberry trükkberendezésén folyt. A folyadékkapus szkennelés előnye, hogy eltünteti a film karcainak jelentős részét. A restaurálás során külön gondot okozott, hogy a filmet két, különböző képméretű kamerával vették fel: egy régebbi típusú, a némafilm korszakban használatos és egy modernebb hangos képkivágású kamerával.
Az általuk rögzített kép oldalainak mérete és aránya különböző. A korábbi kontakt kopírozások során sok képinformáció veszett el, ezt most digitális átméretezéssel meg lehetett menteni. A végleges képkivágást snittenként mérlegelve kellett eldönteni.
A digitális képjavítást a Magyar Filmlabor munkatársai a HS-Art nevű osztrák cég Diamant célszoftverének felhasználásával végezték. A munkálatok során eltüntették a folyadékkapus szkennelés ellenére megmaradt karcokat, a mattirozás okozta szemcsézettséget, a nagyobb filmhibákat: a vegyszerfoltokat, beszakadásokat, és a képremegést. Digitális úton még néhány hiányzó képkockát is sikerült pótolni a megmaradtak alapján.
A képnegatív fénybeli egyenetlenségeinek korrigálására a Baselight digitális fényelő rendszer segítségével került sor.
A képjavítással párhuzamosan a Magyar Nemzeti Filmarchívumban folyt a film eredeti, intenzitásos hangnegatívjának digitalizálása és a hang szoftveres tisztítása. Mindössze néhány percnyi rosszul exponált felvétel esetében kellett a karcosabb, de jobb hangminőségű torzításmentes pozitív kópiát használni.
A digitális hangtisztítás első lépéseként a film alapzajszintjét kellett csökkenteni, annak figyelembevételével, hogy a túlzott zajkiszedést természetellenesen steril hangvilágot eredményez, s az archív hang hasznos tartományát is befolyásolja. A hangnegatívban lévő, sérülésekből, speciális illesztésekből eredő hanghibákat, ropogásokat, durranásokat egyenként kellett eltávolítani. A tisztított hang és kép összestartolását, a benne maradt asszinkronitások megszűntetését a kép és hang filmnyersanyagra történő levilágítása követte. Az így elkészült új kép- és hangnegatív alapján kopírozták le a most látható, restaurált kópiát.
Sajnos a film első felvonásának kép- és hanganyagából hiányzó néhány másodpercnyi részt – melyet egyelőre külföldi archívumokban őrzött kópiákban sem sikerült megtalálnunk – a digitális technika sem volt képes pótolni.
___________________________
Hyppolit, a lakáj
új stáblista a restaurálás után:
Rendezte: Székely István
Író: Zágon István (színdarab)
Forgatókönyv: Nóti Károly és Székely István
Operatőr: Eiben István, Eduard Hösch
Zene: Eisemann Mihály
Karmester: Angyal László
Díszlet: Max Heilbronner
Hangmérnök: Lohr Ferenc
A Klangfilm szakértője: Friedrich Wilhelm Dustmann
A rendező munkatársai: Benedek László, Hoffmann János
Gyártásvezetők: Lázár Lajos, Josef Stein
Szereplők: Csortos Gyula (Hyppolit), Kabos Gyula (Schneider), Haraszti Mici (a felesége), Fenyvessy Éva (Terka, a leányuk), Jávor Pál (Benedek István), Góth Sándor (főtanácsos), Gózon Gyula (Makáts), Erdélyi Mici (Mimi), Szenes Ernő (Tóbiás), Simon Marcsa (Julcsa),
Rehberger László (szakács), Horváth Elvira (tornatanárnő), Bársony István, Gárdonyi Lajos, Herczeg Jenő, Pázmán Ferenc, Sárossy Andor (Schneider barátai), Makláry Zoltán (cselédszerző), Fekete Pál (bárénekes), Zátony Kálmán (másodkomornyik), Vándory Gusztáv (vendég az estélyen)
Gyártó cég: Sonor Film (Prága)
Forgalmazó: Kovács Emil és Társa Magyar Filmkölcsönző
Készült: a Hunnia Filmgyár műtermében
1931, fekete-fehér, 77 perc
A filmet restauráló cégek:
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Magyar Filmlabor
Digitális képrestaurálás
Magyar Filmlabor
Projektvezető: Aradi László
2K szkennelés: Németh Géza
Digitális restaurálás: Bartha dániel, Gulyás Krisztián, Juhász Csaba, Takács András
Digitális fényelés: Barta Szabolcs
ARRI lézer levilágítás: Németh Géza
Filmes fényelés: Balog Éva
Fényhangátírás: Hornyák Béla
Filmhangrestaurálás:
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Digitalizálás, restaurálás: Kurutz Márton
A FILM RESTAURÁLÁSÁT A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK TÁMOGATTA